A beltag munkaviszonya

[FairConto Home]

Kedves Zara László úr! Kicsit furcsálkodva olvastam az Üzleti7-ben megjelent cikksorozat első részét.  Van három fontos kérdés, amit a cikk látványosan kerül: 1. A taggyűlésen nem szavazhat az, aki érintett az adott eldöntendő ügyben (Gt. 18.§. (4)). Ebből következően egy "kéttagos" Betéti Társaságnál lényegében a taggyűlést a kültag testesíti meg. A kültag döntésén áll vagy bukik a másik tag ügyében (pl. tagi kölcsön, bérleti szerződés, stb.) is. A kültag döntése szótöbbségen alapul és elvileg a szavazatok 100%-át jelenti, tehát a taggyűlés ebben a formájában is határozatképes.   2. Munkáltató egyedüli kritériuma a jogképesség. (Munka tvk.73.§.) A Ptk. alapján jogképes az, akinek jogai és kötelességei lehetnek, ilyen az ember, az állam, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet. A jogi személy nevében aláírásra azonban csak a jogi személy képviselője jogosult. (Ptk 29.§. (3)), tehát a taggyűlés nem léphet fel a társaság képviseletében, mert annak eredménye jogellenes lenne. Bár a Gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) szerint egyes munkáltatói jogok gyakorlásával a taggyűlés feljogosítható (Gt. 28.§.), az nem ütközhet a társaság képviseleti szabályaival. Márpedig a taggyűlés, nem bír munkaszerződést kötni. Egy magánszemély által tulajdonolt egyszemélyes Kft. esetében pedig nincs is taggyűlés (Gt. 19.§. (4)), úgyhogy a magánszemély munkáltatója nem fog tudni elválni önmagától, így munkaszerződés megkötése is kizárt. Tehát ezért, hanem az LB döntésben szereplő alá-fölérendeltség miatt nem lehet munkaszerződést létrehozni. 3. A Munka tvk-ben jelenleg is van olyan rendelkezés, amely védi a szabálytalanul megkötött munkaszerződést. Itt a Ptk-nak nincs szerepe, a Munka tvk. kizárólagosan rendelkezik. "A Munka Törvénykönyvének 10. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése kimondja: Az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -, a munkáltató köteles azonnali hatállyal felszámolni. Tehát a hatósági ellenőrzésről szóló határozat kötelezheti a társaságot (munkáltatót) az érvénytelen megállapodás alapján létrejött munkaviszony azonnali felszámolására, de egyéb szankció kiszabására nincs törvényes lehetőség, hiszen a munkaszerződés a jogkövetkezmények szempontjából érvényes volt." (idézet Vadász Iván cikkéből) Ezért az érvénytelen munkaszerződés annak megszüntetéséig nem lehet semmis. Kár, hogy erre sem az LB, sem a cikk nem tért ki.  Üdvözlettel __________________________________ Ruszin Zsolt  FairConto