Kelapa Gading 14 April 2007 Assalamu’alaikum w.w. Angku Saaf St.Majlelo, dan angku2 Bapak2 Dan sanak sapalanta nan ambo hormati. Kito sampai pado wacana ka 9 , yang mana wacana nan ka 7 dan ka 8 indak ado nan paralu ambo jawab dan di tanggapi, mako kini ambo mancubo mananggapi wacana nan ka 9, tulisan ambo atau tanggapan ambo, ambo tulih dibawah tulisan angku Saaf St.Majolelo. Wassala, Azmi Dt.Bagindo Jiko sampai wacana nomor 8 nan lalu masih banyak mambahas masalah-masalah umum, mako mulai nomor 9 sampai 13 nan ka datang labiah manukik ka masalah motivasi pribadi ambo.
Ambo sangat batarimo kasih kapado Angku Azmi Dt Bagindo nan alah sudi maangkek masalah ko sacaro lugas dan taruih tarang, sahinggo dapek ambo jawab sacaro kugas dan taruih tarang pulo. Kan saroman itu labiah rancak dari pado babisiak-bisiak. Marilah kito telaah partanyaan Angku Azmi Dt Bagindo sarato jawaban ambo kabakeh balia, saparati barikuik. Salanjuiknyo ambo maliek ado beberapa tulisan angku baik dalam (MAH) atau yang lain, antara lain; 1. Angku mangotokan bahwa ayahda angku sukunyo Koto, kalau manuruik suku ayah, angku harus koto sukunyo. Dan ibu angku sukunyo Tanjung, kalau manuruik ibu angku suku angku harus Tanjung. Namun angku manyatokan indak ma-ambiak kaduo-duonyo, angku urang Indonesia dan Tingga di Jakarta. 2. Angku menyatakan telah manjua seluruh harato pusako pasukuan angku, sainggo angku telah berhasil mamtuik mato rantai dengan kemelut adat Minangkabau. 3. Angku bersyukur karano seluruh anak angku tidak ado lai hubungan dengan kehidupan yang namanyo nagari di Minangkabau dan mereka telah menjadi orang Indonesia. Kesempulan ambo dengan hal tersebut diateh, bahwa angku sudah malapeh hal-hal yang berhubungan dengan adat Minang dan raso cinto terhadap Adat Minangkabautu sudah indah indak ado lai, maaf angku, mudah-mudahan ambo salah. Pertanyaan ambo adolah ; 1. Baa pandapek angku tantang nantun ? JAWAB: TANTU SAJO ANGKU SALAH DALAM MANYIMPULKAN BAHASO KARANO AMBO MANGARITIK SABAGIAN ADAT MINANGKABAU MAKO AMBO INDAK CINTA LAI KA MINANGKABAU. KAN AJARAN ANGKU DATUAK JUO NAN MANGATOKAN SAYANG DI ANAK DILACUIKI, SAYANG DI KAMPUANG DITINGGAKAN. DAN LAPUAK-LAPUAK DIKAJANGI, UDANG-USANG DIBARUI NAN BISA DIAMBIAK HIKMAHNYO BAHASO KALAU KITO SAYANG KA MINANGKABAU, KITO JAN RAGU UNTUAK MANGARITIK HAL-HAL NAN MEMANG PARALU DIKRITIK, SUPAYO KABUDAYAAN MINANGKABAU TU TATAP IDUIK SEGAR. JAN SAMPAI DIPABIAKAN SAJO NUGARI KITO TAPURUAK, PADO HAL BANYAK SAKETEKNYO KITO TAHU APO NAN MANYABABKANNYO TAPURUAK. SOAL DITARIMO ATAU INDAK PANDAPEK KITO DEK PARA DUNSANAK, ITU SOAL LAIN LAGI. BAITULAH, KALAULAH INDAK DEK KARANO CINTO KA MINANGKABAU UNTUAK APO AMBO MANYADIOKAN PIKIRAN DAN BAABIH WAKATU MAMBAHAS MASALAH NAN TAGAIANG-GAIANG SALAMO 170 TAHUN INDAK SALASAI-SALASAI KO, DAN NAMPAKNYO ALAH DIABAIKAN SAJO DEK NAN MUDO-MUDO MASO KINI ? KAN LABIAH RANCAK AMBO BALEHA-LEHA SAJO MANIKMATI MASO PANSIUN ?. TANTANG HARATO PUSAKO KAUM KAMI [ NAN NAMPAKNYO SABANA MANJADI PUSEK PARATIAN ANGKU DATUAK] SUDAH BARANG TANTU HARATO PUSAKO KAMI INDAK DIJUA KA URANG DI LUA SUKU, TAPI SAMACAM GANTI RUGI SASAMO BADUNSANAK SASUKU KARANO JURAI KAMI INDAK KA MAMANFAATKAN LAI TANAH TU. KOK AGAK BABEDO JO ADAT DI NAGARI ANGKU DATUAK, JAN LUPO ANGKU DATUAK BAHASO ADAT MEMANG SALINGKA NAGARI, DAN BAHASO ABIH ADAT DEK BAKARILAHAN. MANFAAT MALAPEHKAN HAK BAGIAN KAMI DARI HARATO PUSAKO TU ADOLAH SALAIN SABAGAI TAMBAHAN BAKA UNTUAK IDUIK DI "RANTAU" PADANG PANJANG, KALAU KAMI NYAMPANG SASAKALI PULANG KAMPUANG DI KAJAI, KAMPUANG DALAM, PARIAMAN, KAMI MEMANG NIAIK NAK BASUO JO DUNSANAK, BUKAN DEK NAK MANCALIAK APOLAGI NAK MANGAWASI HARATO PUSAKO. RASONYO KURANG LAMAK DI PARASAAN. BISA-BISA TUMBUAH SILANG SANGKETO SARUPO NAN TAJADI DI TAMPEK LAIN. KAN DALAM USUL FIQH KITO DIAJA BAHASO MANCAGAH KAMUDHARATAN LABIAH UTAMO DARIPADO MANCARI KAMASLAHATAN (MUDAH-MUDAHAN IKO BATUA, KOK SALAH AMBO MINTA TOLONG KA ANANDA AHMAD RIDHA UNTUAK MANGOREKSINYO). IKO LATAR BALAKANG MANGA KAMI BADUNSANAK INDAK BASALERO BANA MAMBICAROKAN MASALAH HARATO PUSAKO KO. APOLAGI SILANG SANGKETO SOAL HARATO PUSAKO KO SABANA BANYAK DI NAGARI KITO TU. IKO AMBO KATAHUI SAJAK TAHUN 1968, SAWAKATU IKUIK JADI PANITIA SEMINAR HUKUM TANAH DAN HUKUM WARIS DI MINANGKABAU. DISERTASI PROF DR KEEBET VON BENDA-BECKMANN [GOYAHNYA TANGGA MENUJU MUFAKAT] MANUNJUAKKAN FAKTA BAA BANA PARAHNYO SOAL SILANG SANGKETO KO. JADI SAMANTARO SISTEM KEKERABATAN MANURUIK ADAT MINANGKABAU ALUN MAAGIAH TAMPEK NAN JALEH KA SISTEM NASAB ISLAMI -- NAN MAURUIK GARIH KATURUNAN DARI FIHAK LAKI-LAKI -- BIALAH AMBO IBARAT BA-MUFAROQAH [=SUMBAYANG SURANG, INDAK SATO BAJAMAAH] DULU DAN MANJADI SAMACAM 'MUHAJIRIN' DI JAKARTA. TANTU SAJO AMBO BASYUKUR BANA MANJADI URANG INDONESIA. PARANAH AMBO BAYANGKAN KA JADI APO AMBO KALAU AMBO TATAP DI PADANG PANJANG TAMPEK AMBO LAHIA DAN MANJADI DEWASA DALAM MASYARAKAT LOKAL NAN MAANGGAP ANDUANG JO AMAK AMBO NAN BAASA DARI KAMPUANG DALAM, PARIAMAN, HANYO SAKADAR SABAGAI URANG DAGANG DAN AYAH KANDUANG AMBO MARASO DIRI BALIAU ALAH PUNAH PULO. KAN ITU NAMONYO MANJADI INCEK JAMBU MONYEK ? SABANA PADIAH SAMPAI KA TULANG KARIANG. KARANO ITU AMBO SAKALUARGA MAAMBIAK KAPUTUSAN BIALAH AMBO CARI TAMPEK BAMUKIM NAN LAIN DI BUMI ALLAH NAN LAWEH KO, SAMBIA SASAKALI SATO SAKAKI MANDORONG PAMBANGUNAN DI NAGARI KITO TU, ANTARO LAIN DALAM MEMBELA HAK MASYARAKAT HUKUM ADAT DALAM KOMNAS HAM. DALAM POSISI SABAGAI KOMISIONER KOMNAS HAM IKO, AMBO INDAK AMUAH MASUAK KA DALAM MASALAH INTERN MASYARAKAT HUKUM ADAT MINANG. AMBO CUKUIK MANCALIAK DARI LUA SAJO. KALAU AMBO MAMBAHAS MASALAH INTERNAL MASYARAKAT HUKUM ADAT MINANG MAKO AMBO MALAKUKAN HAL ITU SABAGAI PRIBADI, SABAGAI KATURUNAN INDO SUKU TANJUANG PARIAMAN JO SUKU KOTO PADANGPANJANG NAN MARASO SANGAT DIDIsKRIMINASI DAN DIZALIMI DEK ADAT MINANGKABAU. DALAM HUBUNGAN IKO MAMPROTES ASPEK-ASPEK TARTANTU DALAM ADAT MINANGKABAU KAN INDAK DILARANG DOH, ANGKU AZMI DATUK BAGINDO? DALAM HAL IKO AMBO TINGGA MANIKAM JAJAK ALM SYEKH AKHMAD KHATIB AL MINANGKABAUWI, JO BUYA HAMKA, URANG-URANG GADANG NAN LABIAH DAHULU MAMPROTES ADAT MINANGKABAU. BAA KOK ADAT MINANGKABAU TANTUNYO MALALUI PARANTAROAN PARA PEMANGKU ADAT SAPARATI ANGKU AZMI DT BAGINDO DAN LAIAN-LAIN - NAN AMBO PROTES TU INDAK JUO AMUAH BARUBAH JUO ? ITU INDAK SOAL AMBO LAI. UTANG DI AMBO MAMPROTES. HANYO AMBO KHAWATIR, KOK INDAK JUO AMUAH MAMELOKI, MAKO RASONYO MINANGKABAU INDAK KA MAMPU MANJAWAB TANTANGAN ZAMAN DAN MAAMBIAK PALUANG NAN TABUKA, KARANO SABAB NAN SEDERHANA SAJO, YAITU KARANO SALAIN KURANG MANGHARAGOI DIRI PRIBADI URANG SURANG, JUO SANGAIK TAPAKU JO MASALAH HARATO PUSAKO NAN ALAH ADO SAJO, DAN INDAK MAMPU MENDAYAGUNOKAN SALURUAH POTENSI MANUSIA NAN BATALI DARAH. BAK KECEK URANG, KOK BAITU JUO NAN TAJADI, YO AMALUNA AMALUKUN SAJOLAH KITO. AMAL AMBO DI AMBO, AMAL ANGKU DATUAK DI ANGKU DATUAK. NAMUN SATU HAL ADOLAH PASTI, YAITU MAU INDAK MAU, DUNIA KO BARUBAH, BAIAK KITO RENCANAKAN ATAU KITO AMBEK. PARUBAHAN ITU ALAH TAJADI DI SAKALILIANG KITO. AMBO MARASO BARBAHAGIA DAPEK SATO SAKAKI MAAJAK KITO MARANCANAKAN PARUBAHAN ITU. AMBO INDAK AMUAH BARADO DI BARISAN KALOMPOK NAN MAAMBEK PARUBAHAN. AMBO INGIN TAGAK DALAM KALOMPOK NAN BASADIO SACARO PRO AKTIF MARANCANAKAN PARUBAHAN, DALAM RANGKA MANINDAK LANJUTI PEPATAH: LAPUAK-LAPUAK DIKAJANGI, USANG-USANG DIBARUI. DALAM HUBUNGAN KO DALAM PANDANGAN AMBO BANYAK BANA NAN ALAH LAPUAK DAN ALAH USANG DALAM ADAT MINANGKABAU. APO NAN AMBO TUJU DAN APO PULO SARAN AMBO ? TIGO TAHUN NAN LALU SALURUAH VISI AMBO ALAH AMBO TULIH BASAMO DUNSANAK IR MOHAMMAD`ZULFAN TADJOEDDIN, MASIH ADA HARAPAN: POSISI SEBUAH ETNIK MINORITAS DALAM KEHIDUPAN BERBANGSA`DAN BERNEGARA NAN NAMPAKNYO LAI MANDAPEK PARATIAN DEK ANGKU AZMI DT BAGINDO, WALAU HANYO BAGIAN SAKO DAN PUSAKO SAJO, INDAK SACARO MANYALURUAH SASUAI JO SUBTITEL BUKU KAMI TU NAN BABUNYI " DALAM KEHIDUPAN BERBANGSA DAN BERNEGARA". TAPI INDAK BAA DOH. AMBO MANGARATI BAA MAKO BAITU. Wassalam, Saafroedin Bahar Tanggapan : Syukurlah kalau iyolai baitu angku, bahwa hal itu angku lakukan disebabkan oleh rasa cinto angku terhadap Adat Minangkabau. Namun manuruik pandapek ambo, kalau talalu kareh pulo awah malacuik-I anak, kan indak pulo elok angku, bisa-bisa awak malanggar HAM pulo beko. Sayang itu kan baimbalan angku, kasiah bapaindah. Harapan ambo jan sampai pulo awak manapiak aia didulang, moku awak juo nan kabasah atau mancabiak baju didado tantu awak juo nan karugi. Ambo maliek persoalan nan angku kamukokan iko adolah marupokan kasus, yang lebih bersipat pribadi. Alun bisa dikatokan suatu persoalan adat Minagkabau secaro kaseluruhan. Ambo sapandapek jo angku, bahwa adat salingka nagari pusako salingka kaum, yang mana setiap nagari babeda-beda caronyo dan adatnyo. Mako sebaiknyo persoalan nangko diselesaikan atau di bicarokan di tingkek nagari, indak di tingkek Minangkabau. Hal itu sesuai dengan aturan adat bajanjang naik batanggo turun, bulek bak bola, baruang-ruang bak durian. Jakok hal iko kito bicarokan di tingkek Minangkabau, hal iko bisa dikatokan “Bak manembak pipik jo mariam” ucih ambih, gaganyo gadang, latungnyo dareh,…. tetapi nan ditembak hanyo burung pipik. Namun sekalipun demikian, itu mungkin hanyo pandapek ambo sajo, ambo tetap berharap semoga indak demikian adonyo. Memang banar apo nan angku kamukokan, bahwa beliau-beliau itu sangat tajam mangeritik Adat Minangkabau, seperti Buya Hamka, namun Buya Hamka juga menulis dalam bukunyo “Islam Dan Adat Minangkabau”, seperti cuplikan dibawah : Bahwa Islam masuk ke Minangkabau tidak menggangu susunan adat Minang kabau dengan pusaka tinggi. Begitu hebat perperangan Paderi, hendak merubah daki-daki adat jahiliyah di Minangkabau, namun Haji Miskin, Haji A.Rachman Piobang,tuanku Lintau, tidaklah menyinggung atau ingin merombak susunan harta pusaka tinggi itu. Bahkan pahlawan Paderi redikal, tuanku nan Renceh yang sampai membunuh uncu-nya (adek perempuan ibunya) karena tidak mau mengerjakan sembahyang, tidaklah tersebut, bahwa beliau menyinggung-nyinggung susunan adat Itu, Kuburan tuanku Nan Renceh di Kamang terdapat di dalam Tanah Pusako Tinggi. (IDAM hlm 102 ) Tetapi Ayah saya DR.Syekh Abdulkarim Amrullah Berfatwa bahwa Harta pusaka tinggi adalah sebagai waqaf juga, atau sebagai harta musaballah yang pernah dilakukan Umar bin Khatab pada hartanya sendiri di Khaibar. boleh diambil isinya tetapi tidak boleh di-Tasharruf-kan tanahnya. Beliau mengemukan kaidah usul yang terkenal yaitu; Al Adatu Muhak Kamatu, wal ‘Urfu Qa-Dhin Artinya Adat adalah diperkokok, dan Uruf ( tradisi) adalah berlaku. (IDAM hlm 103 ) Tantang tanggapan tehadap buku angku secara keseluruhan mamang ito alun lai angku, ambo bausaho, sesuai dengan pepatak angku juo, nama nan tumbuak nan disiang nama nan umpang nan disisik, disisik-disiak sapalapah tuhua-tuhua sa-alahan komah angku, bajalan kanindak sakali sampai, bakato kan indak sakali putuih, tapi jalan kan diansua mangko sampai, kato disabuik mangko putuih. Sakitu sajolah dulu angku mohon maaf jiko ado nan salah. Wasslam, Azmi Dt.Bagindo ____________________________________________________________________________________ --------------------------------- Kunjungi halaman depan Yahoo! Indonesia yang baru! --~--~---------~--~----~------------~-------~--~----~ Berhenti (unsubscribe), kirim email ke: [EMAIL PROTECTED] Konfigurasi dan Webmail Mailing List: http://groups.google.com/group/RantauNet Daftar dulu di: https://www.google.com/accounts/NewAccount -~----------~----~----~----~------~----~------~--~---