Kelapa Gading 14  April  2007
  Assalamu’alaikum w.w.
   
  Angku Saaf St.Majlelo, dan angku2 Bapak2 
  Dan sanak sapalanta nan ambo hormati.
   
  Kito sampai pado wacana ka 9 , yang mana wacana nan ka 7 dan ka 8 indak ado 
nan paralu ambo jawab dan di tanggapi, mako kini ambo mancubo mananggapi wacana 
nan ka 9, tulisan ambo atau tanggapan ambo, ambo tulih dibawah tulisan angku 
Saaf St.Majolelo.
  Wassala,
   
  Azmi Dt.Bagindo
  
Jiko sampai wacana nomor 8 nan lalu masih banyak
mambahas masalah-masalah umum, mako mulai nomor 9
sampai 13 nan ka datang labiah manukik ka masalah
motivasi pribadi ambo.

Ambo sangat batarimo kasih kapado Angku Azmi Dt
Bagindo nan alah sudi maangkek masalah ko sacaro lugas
dan taruih tarang, sahinggo dapek ambo jawab sacaro
kugas dan taruih tarang pulo. Kan saroman itu labiah
rancak dari pado babisiak-bisiak. Marilah kito telaah
partanyaan Angku Azmi Dt Bagindo sarato jawaban ambo
kabakeh balia, saparati barikuik. 

Salanjuiknyo ambo maliek ado beberapa tulisan angku
baik dalam (MAH) atau yang lain, antara lain; 

1. Angku mangotokan bahwa ayahda angku sukunyo
Koto, kalau manuruik suku ayah, angku harus koto
sukunyo. Dan ibu angku sukunyo Tanjung, kalau manuruik
ibu angku suku angku harus Tanjung. Namun angku
manyatokan indak ma-ambiak kaduo-duonyo, angku urang
Indonesia dan Tingga di Jakarta.
2. Angku menyatakan telah manjua seluruh harato
pusako pasukuan angku, sainggo angku telah berhasil
mamtuik mato rantai dengan kemelut adat Minangkabau. 
3. Angku bersyukur karano seluruh anak angku
tidak ado lai hubungan dengan kehidupan yang namanyo
nagari di Minangkabau dan mereka telah menjadi orang
Indonesia. 

Kesempulan ambo dengan hal tersebut diateh, bahwa
angku sudah malapeh hal-hal yang berhubungan dengan
adat Minang dan raso cinto terhadap Adat
Minangkabautu sudah indah indak ado lai, maaf angku,
mudah-mudahan ambo salah. 

Pertanyaan ambo adolah ;
1. Baa pandapek angku tantang nantun ?

JAWAB: TANTU SAJO ANGKU SALAH DALAM MANYIMPULKAN
BAHASO KARANO AMBO MANGARITIK SABAGIAN ADAT
MINANGKABAU MAKO AMBO INDAK CINTA LAI KA
MINANGKABAU. KAN AJARAN ANGKU DATUAK JUO NAN
MANGATOKAN “ SAYANG DI ANAK DILACUIKI, SAYANG DI
KAMPUANG DITINGGAKAN”. DAN “ LAPUAK-LAPUAK DIKAJANGI,
UDANG-USANG DIBARUI” NAN BISA DIAMBIAK HIKMAHNYO
BAHASO KALAU KITO SAYANG KA MINANGKABAU, KITO JAN RAGU
UNTUAK MANGARITIK HAL-HAL NAN MEMANG PARALU DIKRITIK,
SUPAYO KABUDAYAAN MINANGKABAU TU TATAP IDUIK SEGAR.
JAN SAMPAI DIPABIAKAN SAJO NUGARI KITO TAPURUAK, PADO
HAL BANYAK SAKETEKNYO KITO TAHU APO NAN MANYABABKANNYO
TAPURUAK. SOAL DITARIMO ATAU INDAK PANDAPEK KITO DEK
PARA DUNSANAK, ITU SOAL LAIN LAGI.

BAITULAH, KALAULAH INDAK DEK KARANO CINTO KA
MINANGKABAU UNTUAK APO AMBO MANYADIOKAN PIKIRAN DAN
BAABIH WAKATU MAMBAHAS MASALAH NAN TAGAIANG-GAIANG
SALAMO 170 TAHUN INDAK SALASAI-SALASAI KO, DAN
NAMPAKNYO ALAH DIABAIKAN SAJO DEK NAN MUDO-MUDO MASO
KINI ? KAN LABIAH RANCAK AMBO BALEHA-LEHA SAJO
MANIKMATI MASO PANSIUN ?. 

TANTANG HARATO PUSAKO KAUM KAMI [ NAN NAMPAKNYO
SABANA MANJADI PUSEK PARATIAN ANGKU DATUAK] SUDAH
BARANG TANTU HARATO PUSAKO KAMI INDAK DIJUA KA URANG
DI LUA SUKU, TAPI SAMACAM GANTI RUGI SASAMO
BADUNSANAK SASUKU KARANO JURAI KAMI INDAK KA 
MAMANFAATKAN LAI TANAH TU. KOK AGAK BABEDO JO ADAT DI
NAGARI ANGKU DATUAK, JAN LUPO ANGKU DATUAK BAHASO ADAT
MEMANG SALINGKA NAGARI, DAN BAHASO ABIH ADAT DEK
BAKARILAHAN. 

MANFAAT MALAPEHKAN HAK BAGIAN KAMI DARI HARATO
PUSAKO TU ADOLAH SALAIN SABAGAI TAMBAHAN BAKA UNTUAK
IDUIK DI "RANTAU" PADANG PANJANG, KALAU KAMI NYAMPANG
SASAKALI PULANG KAMPUANG DI KAJAI, KAMPUANG DALAM,
PARIAMAN, KAMI MEMANG NIAIK NAK BASUO JO DUNSANAK,
BUKAN DEK NAK MANCALIAK APOLAGI NAK MANGAWASI HARATO
PUSAKO. RASONYO KURANG LAMAK DI PARASAAN. BISA-BISA
TUMBUAH SILANG SANGKETO SARUPO NAN TAJADI DI TAMPEK
LAIN. KAN DALAM USUL FIQH KITO DIAJA BAHASO MANCAGAH
KAMUDHARATAN LABIAH UTAMO DARIPADO MANCARI
KAMASLAHATAN (MUDAH-MUDAHAN IKO BATUA, KOK SALAH AMBO
MINTA TOLONG KA ANANDA AHMAD RIDHA UNTUAK
MANGOREKSINYO).

IKO LATAR BALAKANG MANGA KAMI BADUNSANAK INDAK
BASALERO BANA MAMBICAROKAN MASALAH HARATO PUSAKO KO.
APOLAGI SILANG SANGKETO SOAL HARATO PUSAKO KO SABANA
BANYAK DI NAGARI KITO TU. IKO AMBO KATAHUI SAJAK TAHUN
1968, SAWAKATU IKUIK JADI PANITIA SEMINAR HUKUM TANAH
DAN HUKUM WARIS DI MINANGKABAU. DISERTASI PROF DR
KEEBET VON BENDA-BECKMANN [“GOYAHNYA TANGGA MENUJU
MUFAKAT”] MANUNJUAKKAN FAKTA BAA BANA PARAHNYO SOAL
SILANG SANGKETO KO.

JADI SAMANTARO SISTEM KEKERABATAN MANURUIK ADAT
MINANGKABAU ALUN MAAGIAH TAMPEK NAN JALEH KA SISTEM
NASAB ISLAMI -- NAN MAURUIK GARIH KATURUNAN DARI FIHAK
LAKI-LAKI -- BIALAH AMBO IBARAT BA-‘MUFAROQAH’
[=SUMBAYANG SURANG, INDAK SATO BAJAMAAH] DULU DAN
MANJADI SAMACAM 'MUHAJIRIN' DI JAKARTA.

TANTU SAJO AMBO BASYUKUR BANA MANJADI URANG INDONESIA.
PARANAH AMBO BAYANGKAN KA JADI APO AMBO KALAU AMBO
TATAP DI PADANG PANJANG – TAMPEK AMBO LAHIA DAN
MANJADI DEWASA — DALAM MASYARAKAT LOKAL NAN MAANGGAP
ANDUANG JO AMAK AMBO NAN BAASA DARI KAMPUANG DALAM,
PARIAMAN, HANYO SAKADAR SABAGAI ‘URANG DAGANG’ DAN
AYAH KANDUANG AMBO MARASO DIRI BALIAU ALAH PUNAH PULO.
KAN ITU NAMONYO MANJADI ‘INCEK JAMBU MONYEK’ ? SABANA
PADIAH SAMPAI KA TULANG KARIANG. KARANO ITU AMBO
SAKALUARGA MAAMBIAK KAPUTUSAN BIALAH AMBO CARI TAMPEK
BAMUKIM NAN LAIN DI BUMI ALLAH NAN LAWEH KO, SAMBIA
SASAKALI SATO SAKAKI MANDORONG PAMBANGUNAN DI NAGARI
KITO TU, ANTARO LAIN DALAM MEMBELA HAK MASYARAKAT
HUKUM ADAT DALAM KOMNAS HAM. 

DALAM POSISI SABAGAI KOMISIONER KOMNAS HAM IKO, AMBO
INDAK AMUAH MASUAK KA DALAM MASALAH INTERN MASYARAKAT
HUKUM ADAT MINANG. AMBO CUKUIK MANCALIAK DARI LUA
SAJO. KALAU AMBO MAMBAHAS MASALAH INTERNAL MASYARAKAT
HUKUM ADAT MINANG MAKO AMBO MALAKUKAN HAL ITU SABAGAI
PRIBADI, SABAGAI KATURUNAN “INDO” SUKU TANJUANG
PARIAMAN JO SUKU KOTO PADANGPANJANG NAN MARASO SANGAT
DIDIsKRIMINASI DAN DIZALIMI DEK ADAT MINANGKABAU. 

DALAM HUBUNGAN IKO MAMPROTES ASPEK-ASPEK TARTANTU
DALAM ADAT MINANGKABAU KAN INDAK DILARANG DOH, ANGKU
AZMI DATUK BAGINDO? DALAM HAL IKO AMBO TINGGA
‘MANIKAM JAJAK’ ALM SYEKH AKHMAD KHATIB AL
MINANGKABAUWI, JO BUYA HAMKA, URANG-URANG GADANG NAN
LABIAH DAHULU MAMPROTES ADAT MINANGKABAU.

BAA KOK ADAT MINANGKABAU – TANTUNYO MALALUI 
PARANTAROAN PARA PEMANGKU ADAT SAPARATI ANGKU AZMI DT
BAGINDO DAN LAIAN-LAIN - NAN AMBO PROTES TU INDAK 
JUO AMUAH BARUBAH JUO ? 

ITU INDAK SOAL AMBO LAI. UTANG DI AMBO MAMPROTES.
HANYO AMBO KHAWATIR, KOK INDAK JUO AMUAH MAMELOKI,
MAKO RASONYO MINANGKABAU INDAK KA MAMPU MANJAWAB
TANTANGAN ZAMAN DAN MAAMBIAK PALUANG NAN TABUKA,
KARANO SABAB NAN SEDERHANA SAJO, YAITU KARANO SALAIN
KURANG MANGHARAGOI DIRI PRIBADI URANG SURANG, JUO
SANGAIK TAPAKU JO MASALAH HARATO PUSAKO NAN ALAH ADO
SAJO, DAN INDAK MAMPU MENDAYAGUNOKAN SALURUAH POTENSI
MANUSIA NAN BATALI DARAH. 

BAK KECEK URANG, KOK BAITU JUO NAN TAJADI, YO
‘AMALUNA AMALUKUN’ SAJOLAH KITO. AMAL AMBO DI AMBO,
AMAL ANGKU DATUAK DI ANGKU DATUAK.

NAMUN SATU HAL ADOLAH PASTI, YAITU MAU INDAK MAU,
DUNIA KO BARUBAH, BAIAK KITO RENCANAKAN ATAU KITO
AMBEK. PARUBAHAN ITU ALAH TAJADI DI SAKALILIANG KITO.
AMBO MARASO BARBAHAGIA DAPEK SATO SAKAKI MAAJAK KITO
MARANCANAKAN PARUBAHAN ITU. AMBO INDAK AMUAH BARADO
DI BARISAN KALOMPOK NAN MAAMBEK PARUBAHAN. AMBO INGIN
TAGAK DALAM KALOMPOK NAN BASADIO SACARO PRO AKTIF
MARANCANAKAN PARUBAHAN, DALAM RANGKA MANINDAK LANJUTI
PEPATAH: “LAPUAK-LAPUAK DIKAJANGI, USANG-USANG
DIBARUI”. 

DALAM HUBUNGAN KO DALAM PANDANGAN AMBO BANYAK BANA
NAN ALAH LAPUAK DAN ALAH USANG DALAM ADAT MINANGKABAU.
APO NAN AMBO TUJU DAN APO PULO SARAN AMBO ? TIGO
TAHUN NAN LALU SALURUAH VISI AMBO ALAH AMBO TULIH
BASAMO DUNSANAK IR MOHAMMAD`ZULFAN TADJOEDDIN, “MASIH
ADA HARAPAN: POSISI SEBUAH ETNIK MINORITAS DALAM
KEHIDUPAN BERBANGSA`DAN BERNEGARA” NAN NAMPAKNYO LAI
MANDAPEK PARATIAN DEK ANGKU AZMI DT BAGINDO, WALAU
HANYO BAGIAN SAKO DAN PUSAKO SAJO, INDAK SACARO
MANYALURUAH SASUAI JO SUBTITEL BUKU KAMI TU NAN
BABUNYI " DALAM KEHIDUPAN BERBANGSA DAN BERNEGARA".
TAPI INDAK BAA DOH. AMBO MANGARATI BAA MAKO BAITU.

Wassalam,
Saafroedin Bahar

Tanggapan : 
  Syukurlah kalau iyolai baitu angku, bahwa hal itu angku lakukan disebabkan 
oleh rasa cinto angku terhadap Adat Minangkabau. Namun  manuruik pandapek ambo, 
kalau talalu kareh pulo awah malacuik-I anak, kan indak pulo elok angku, 
bisa-bisa awak malanggar HAM pulo beko. Sayang itu kan baimbalan angku, kasiah 
bapaindah. Harapan ambo jan sampai pulo awak manapiak aia didulang, moku awak 
juo nan kabasah atau mancabiak baju didado tantu awak juo nan karugi. Ambo 
maliek persoalan nan angku kamukokan iko adolah marupokan kasus, yang lebih 
bersipat pribadi. Alun bisa dikatokan suatu persoalan  adat Minagkabau secaro 
kaseluruhan. Ambo sapandapek jo angku, bahwa adat salingka nagari pusako 
salingka kaum, yang mana setiap nagari babeda-beda caronyo dan adatnyo. Mako 
sebaiknyo persoalan nangko diselesaikan atau di bicarokan di tingkek nagari, 
indak di tingkek Minangkabau. Hal itu sesuai dengan aturan adat bajanjang naik 
batanggo turun, bulek bak bola, baruang-ruang bak durian. Jakok
 hal iko kito bicarokan di tingkek Minangkabau, hal iko bisa dikatokan  “Bak 
manembak pipik jo mariam” ucih ambih, gaganyo gadang, latungnyo dareh,…. tetapi 
nan ditembak hanyo burung pipik. Namun sekalipun demikian, itu mungkin hanyo 
pandapek ambo sajo, ambo tetap berharap semoga indak demikian adonyo.
    
  Memang banar apo nan angku kamukokan, bahwa beliau-beliau itu sangat tajam 
mangeritik Adat Minangkabau, seperti  Buya Hamka, namun Buya Hamka juga menulis 
dalam bukunyo “Islam Dan Adat Minangkabau”, seperti cuplikan dibawah :
  Bahwa Islam masuk ke Minangkabau tidak menggangu susunan adat Minang kabau 
dengan pusaka tinggi. Begitu hebat perperangan Paderi, hendak merubah daki-daki 
adat jahiliyah di Minangkabau, namun Haji Miskin, Haji A.Rachman Piobang,tuanku 
Lintau, tidaklah menyinggung atau ingin  merombak susunan harta pusaka tinggi 
itu. Bahkan pahlawan Paderi redikal, tuanku nan Renceh yang sampai membunuh 
uncu-nya (adek perempuan ibunya) karena tidak mau mengerjakan sembahyang, 
tidaklah tersebut, bahwa beliau menyinggung-nyinggung susunan adat Itu, Kuburan 
tuanku Nan Renceh di Kamang  terdapat di dalam Tanah Pusako Tinggi. (IDAM hlm 
102 )
   
  Tetapi  Ayah saya DR.Syekh Abdulkarim Amrullah Berfatwa bahwa  Harta pusaka 
tinggi adalah sebagai waqaf juga, atau sebagai harta musaballah yang pernah 
dilakukan Umar bin Khatab pada hartanya sendiri di Khaibar. boleh diambil 
isinya tetapi tidak boleh di-Tasharruf-kan tanahnya. Beliau mengemukan kaidah 
usul yang terkenal yaitu; Al Adatu Muhak Kamatu, wal ‘Urfu  Qa-Dhin Artinya 
Adat adalah diperkokok, dan Uruf ( tradisi) adalah berlaku. (IDAM hlm 103 )
  Tantang tanggapan tehadap buku angku secara keseluruhan mamang ito alun lai 
angku, ambo bausaho, sesuai dengan pepatak angku juo, nama nan tumbuak nan 
disiang nama nan umpang nan disisik, disisik-disiak sapalapah tuhua-tuhua 
sa-alahan komah angku, bajalan  kanindak sakali sampai, bakato kan indak sakali 
putuih, tapi jalan kan diansua mangko sampai, kato disabuik mangko putuih.  
  Sakitu sajolah dulu angku mohon maaf jiko ado nan salah.
  Wasslam,
   
  Azmi Dt.Bagindo


____________________________________________________________________________________

       
---------------------------------
Kunjungi halaman depan Yahoo! Indonesia yang baru!
--~--~---------~--~----~------------~-------~--~----~
Berhenti (unsubscribe), kirim email ke: [EMAIL PROTECTED]

Konfigurasi dan Webmail Mailing List: http://groups.google.com/group/RantauNet
Daftar dulu di: https://www.google.com/accounts/NewAccount
-~----------~----~----~----~------~----~------~--~---

Kirim email ke