On Wed, 5 Dec 2012, Móczik Gábor wrote: > Alapvetően C-ben programozható, olyannyira, hogy én csak minimális > assemblyt írtam eddig PIC-re. Free fordítónak ott van az SDCC. > Használható, közel tízezer soros forráskódot, ami HiTech fordítóhoz > készült, elvi módosítás nélkül fordítottam le vele egy célgéphez, és > működik.
Kosz a PIC infokat. > Meg egy kategóriába vetted, hogy "olimex és sokan mások", erre reagálnék. Igen, itt arduino mellet jott elo, "modositott" arduinot lattam tole (szerintem jobb is :), de van sok masra, ez igaz. > Csak példaképp: > - érdemes eldönteni, mit akar az ember fejleszteni. > Primitív hardver elemeket (relé, karakteres LCD kijelző, billentyűzet, > UART/SPI/I2C/USB) vezérelni, egyszerű eljárásokkal, alkalmasak a 8 bites > mikrovezérlők. Itt jon be a mostani kedvencem, az TI msp430. 16 bites, nagyon jol atgondolt periferia ellatotsaggal. > Ez a három eléggé külön terület, alkalmazási területben, > bonyolultságban, flexibilitásban, megbízhatóságban (!). Igen ez igy kb jo kategoriak. > Még egy hardver szempont, ami főleg kezdőknek/hobbystáknak igen fontos: > - ha túlnősz a dev.boarddal való szórakozáson, és szeretnél saját > hardvert tervezni, megvannak-e az eszközeid, képességed, hogy azzal a > mikrovezérlővel tervezz? > Egy 8 bites MCU-hoz elég egyszerű, de egy 1.4GHz-es 400 lábú BGA tokos > ARM procihoz külső DDR2 RAM-mal nem lehet a konyhaasztal sarkán NYÁK-ot > farani, házilagosan beültetni sem lehet, és már a megtervezéséhez is > komolyabb NYÁK-tervezési ismeretek (+szoftver...) szükségesek. Itt van megint az msp430 elonye: van dip14/dip20 tokkal. Dev. board-ba beleteve usb-n felprogramozod, es bedugod a kesz nyakodba. Hobby celra is tokeletes szerintem, mert mar sima SMD forrasztas is igenyel nemi rutint :) A gcc eleg jo forditott. Egy-egy architekturan idonkent valamelyik speci fordito neha piszkalhatja. Pl az msp430-ban levo specialis BCD szamokat kezelo utasitasokat, es nemelyik modellben elofordulo szorzo egyseget nem tamogatja. Ezt leszamitva viszont tobbnyire jobban optimalizal, mint a fizetosek. Van akinek kell a GUI, de ez megoldhato pl. eclipse-el. Nekem tokeletes a vim/compiler/debugger egy-egy ablakban :) A uc-knel, ahol a munka nagy resze az interrupt rutinokban tortenik, es lenyege az idozites, debugolas eleve eleg sok kreativitast igenyel. Az arduino hw ugyileg nem nagy durranas, sot szerintem van benne par felretervezes, de kozossegre epit. A TI -nek is meglepoen jo a kozossegi tamogatas, a ti sajat weblapjan is. Van olyan gyarto, aki ignoralja a free eszkozoket, kozosseget, na az kerulendo szerintem meg ceges vilagban is, nem csak hobby ugyekben. Udv, -=Lajbi=----------------------------------------------------------------- LAJBER Zoltan http://lajli.gau.hu/~lajbi engineer: a mechanism for converting caffeine into designs. _________________________________________________ linux lista - linux@mlf.linux.rulez.org http://mlf2.linux.rulez.org/mailman/listinfo/linux
